5. ۞Zsarnok۞

۞YOORA SZEMSZÖGE۞

Mikor Suga belépett az ajtón, már egyből leesett, hogy cselekednem kell. Mikor megkérdezte Hyuntól Suga, hogy foglalt-e a mellette lévő hely, egyből láttam Hyunon, hogy erre a kérdésre nélkülem nem tud majd válaszolni, így megtettem én. Ahogy szemem sarkából elnéztem a fiatalokat, egyből láttam azokat a bizonyos szikrákat. Aztán már nem tudtam másra figyelni, csak arra, hogy az a Jungkook gyerek nem fog sokáig nyugton maradni. Egy kis balhé után láttam, hogy az emberek hogyan néztek Jungkookra és Hyunra. Suga szerencsére felfogta, hogy mi a helyzet, de mint láttam Jungkook nem. És ha Hyunra nem lehet rámászni, akkor kire is mászott volna, ha nem rám. Az óra végén Jungkook lépett mellém, majd a padra támaszkodva egy mosollyal az arcán rám nézett.
-Na mehetünk cica?
-Te miről is beszélsz?
Néztem rá érthetetlenül.
-Hát tudod. Azt mondtad, hogy ma ráérsz és azt is, hogy elmegyünk meginni valamit.
-Ezt mondtam volna?
-Nem, nem mondtál ilyet!
Szólt közbe Jimin.
-Nem mondtál ilyet, mert ma strandra akartunk menni Hyunnal és Sugával. Mi négyen.
-Pontosan!
Helyeselt rá Suga, majd Jungkook vállat vonva ment tovább.
-Köszi, hogy kimentettetek! ^^
-Igazán semmiség, de tényleg elmehetnénk strandolni!
-10 fokban?
Szólaltunk meg egyszerre Hyunnal.
-Akkor menjünk el kávézni.
Javasolta Suga, majd mindenki rábólintott és megbeszéltük, hogy mit, mikor és hogyan, majd ment mindenki a dolgára. Én egyből vissza indultam a szobámba, hogy megírhassam a házimat és ne legyen vele mára gondom. Miután ezt megtettem még volt egy órám, hogy a megbeszélt helyre menjek, így elmentem sétálni. Ez idáig szép és jó volt, de amikor a parkba értem megpillantottam Jungkookot, akihez szépen fogalmazva semmi kedvem nem volt, de mit tehettem volna, mikor megláttam, hogy egy kislányt szemelt ki magának. Biztos vagyok benne, hogy nálam vagy négy évvel fiatalabb volt, így fogtam magam és oda mentem.

-Jungkook! Mit csinálsz?
-Áh Yoora! Semmit sem. Éppen rád várok.
-Aham, ja. Akkor most hagyd szépen békén a kislányt és keress magadnak más szórakozást!
-Ehjnye.. Miért vagy ilyen az Oppáddal?
-Inkább te miért vagy ilyen pofátlan..
-Hát figyelj. Békén hagyom a lányt, ha eljössz velem kávézni.
Ekkor eszembe jutott, hogy mi úgy is kávézni megyünk a többiekkel, szóval ha oda mennénk mi is, akkor megúsznék valamit, amiről nem tudok még.
-Jó.. De én választok helyet!
-Oké! Mehetünk?
Mosolyodott el, én pedig bólintottam egyet. A kávézóba érve leültünk egy jól látható helyre, hogy Hyunék egyből észre tudjanak venni, ha megjönnek.
-Te Yoora.
-Hm?
-Miért vagy ilyen gonosz velem?
-Miért vagy ilyen pofátlan velem?
-Szóval a csípős szavaiddal büntetsz engem.
-Úgy veszed fel a szavaimat, ahogy gondolod! És mire volt jó ez a mai incidensed is Hyunnal?!
-Áh, szóval így hívják azt a csajt.
-MÉG A NEVÉT SEM TUDOD?!
Mordultam rá fennhangon.

-Miért kéne? Hiszen nem tervezek vele hosszú távra.
-Mekkora egy paraszt vagy! Előre szólok, hogy az én Hyun barátném nem olyan könnyen kapható, te pedig már elvágtad magadat nála!
Vágtam magam a szék háttámlájához.
-Talán féltékeny vagy?
-MIRE LENNÉK AZ?! Talán a hazugságaidra vagy az agyszüleményeidre?
-Ahj Yoora.. Olyan gonosz vagy velem... Inkább fizetek neked.
-Nem kell! Majd én fizetem magamnak.
-Ragaszkodom hozzá, hogy én fizessek!
-Nem akarok neked tartozni! Szóval hagyd!
Oda nyomtam a pincér kezébe a pénzt, majd miután megittam az italt elindultam volna az ajtó felé, amin éppen barátaim léptek be.
-Hé! Azt hittem, hogy ennek lesz még folytatása!
-Hinni a templomban kell, de ez itt egy kávézó és nekem dolgom van így ha megbocsájtasz én mennék. Szia.
Indultam volna el a többiek felé, de ekkor Jungkook a karomon ragadott és magára rántott, így belepottyantam az ölébe.
-Hé! Most azonnal engedj el, ha jót akarsz magadnak!
-Ugyan már. Még is ki látna minket?
-Mi!?
Szólalt meg mellőlem Jimin, majd megfogta a karom és kirántott Jungkook "karmaiból", s el is indultunk egy másik asztalhoz. Mi lett volna velem, ha nem jönnek Hyunék én nem is tudom. Ki tudja, hogy mit csinált volna velem ez a perverz! Miután megittuk a kávénkat és jókat elbeszélgettünk egészen ránk esteledett, így elindultunk vissza a koleszba, majd mikor oda értünk Hyun és Suga előre mentek, mert Jimin beszélni akart velem.
-Mond.
Mondtam lazára véve a dolgot.
-Mi van közted meg e között a Jungkook között?
-Az ég világon semmi. De miért kérded ezt?
-Akkor miért voltál ma vele a kávézóban?
-Mert ha nem tettem volna, akkor más járt volna pórul ezt pedig nem engedhettem meg.
-Értem.. Na menjünk, mert holnap hosszú napunk lesz. Jó éjt.
Intett egyet, majd elindult az utca felé.

*Vajon miért megy arra? Hiszen a kolesz nem is arra van.*
Miután bementem a szobába, ahol élünk láttam Hyunon, hogy nagyon boldog. Megkérdeztem volna, hogy miért van ez, de mivel nem tartozik rám, s nem is vagyunk még olyan jóban, hogy a személyes dolgairól kérdezzem, így nem is tettem ezt. Lezuhanyoztam, majd lefeküdtem aludni. Másnap reggel korábban indultam el a terem felé, de ekkor megcsapta a fülem az igazgató hangja.
-Mit képzelnek maguk, hogy ilyen csúnyán összeverekednek a MI iskolánk előtt?! Azt akarják, hogy az iskola lerontsa a hírnevét a MAGUK hibájából?!
-Sajnáljuk igazgatónő..
-Most menyjenek! De ha még egyszer előfordul, akkor Jungkook magát vissza küldjük az Államokba Jimin magát pedig eltanácsoljuk!
-Értettük asszonyom. Viszlát asszonyom.
Gyorsan befutottam a terembe, hogy észre ne vegyenek engem a fiúk, majd miután leültem a helyemre megláttam Jimin és Jungkook arcát.
-Úr isten Jimin! Veled meg mi történt?!
Kérdeztem tőle féltően miután leült mellém.
-Elestem..
-Így?!
-Igen.. Meg amúgy is.. Mi közöd hozzá..
-Most meg miért vagy ilyen?
Néztem rá megszeppenve mogorvaságán, majd Suga lépett be az ajtón, s miután ő is megkérdezte, hogy mi történt Jimin arcával Jimin csak ennyit mondott.
-Majd elmesélem..
Hát köszönöm szépen a bizalmat.