10. ۞Szülinap۞

۞HYUN SZEMSZÖGE۞

Haljak meg ha tudtam, hogy ez a szerencse csomag ide fog jönni. Akkor biztosan nem jövök ebbe az iskolába. Miért nem maradt az USA-ban? Ott biztosan jobbak az iskolák. Miért kellett ide jönnie? Amikor Taehyung odaült Yoora mellé, Jimin helyére nálam végleg betelt a pohár.
- Neked mi a rákért kell elfoglalnod más helyét? Yoora is mondta, hogy az Jimin helye és nem a tied. Ők nem viccből ültek egymás mellé, képzeld. - Vágtam kedves testvérem fejéhez, ami csak eszembe jutott.
- Jaj, Hyun... Igazán nem kéne féltékenykedni, hogy nem melléd ültem. Melletted úgy látom megfelelő ember ül, nincs szükség arra, hogy elküldjem. - Próbál jó pofizni Sugának, akit nem nagyon érdekel, mit gondol róla.
- Tudod mit? Nem érdekel. Csinálj amit akarsz. - Ezekkel a szavakkal ki is viharoztam a teremből. Elindultam a koleszig, ott a szobámba bedobtam a cuccaimat. Elfutottam a padig, ahol Sugával találkoztam legutóbb és ott voltam egészen a tanítás végéig. Tovább is maradtam volna, de Yoora és Suga oda jöttek. Suga leült mellém, a pad másik végébe pedig Yoora tette le a fenekét.
- Miért mentél el? - Kérdezte Yoora.
- Azért mert a testvérem egy idegesítő barom. - Feleltem dühösen és ökölbe szorítottam a kezem.
- Nyugi már, szerintem nem vészes a gyerek. Nekem elsőre szimpatikus. - Mosolyodott el Suga.
- Mert még nem ismered... - Motyogtam az orrom alatt. - Na, én mentem vissza  a koleszba. Sziasztok. - Álltam fel a padtól és elindultam a kolesz felé.
- Elkísérlek! - Futott oda Suga, majd megfogta a kezem. Egészen a szoba ajtóig kísért, ahol elbúcsúztunk. Hamar eltelt a nap, szinte nem csináltam semmit. Yoorával is alig beszéltem pár szót. Másnap reggel elérkezett a "nagy nap". Ugyan is ezen a napon leszek 20 éves. Amint felkeltem Yoora a nyakamba ugrott.
- Boldog Szülinapot! - Kiáltotta, tőle zengett az egész épület.
- Ohh... Köszönöm! - Mosolyogtam rá.
- Ja vettem ajándékot is. - Egy szép ajándéktáskát nyújtott felém, amiben egy csokoládé és valami be volt csomagolva.
- Igazán nem kellett volna. Köszönöm! - Öleltem meg barátnőmet. Az a "becsomagolt valami" egy gyönyörű ruha volt. Egy bőrszínű, elegáns ruha ami nem mellesleg nagyon tetszett. Később Suga és Jimin kopogtattak az ajtónkon. Yoora nyitott ajtót a többieknek, mivel én a fürdőszobában öltözködtem.
- Szia. Jöttünk a szülinaposhoz. - Kiáltott fel Suga, majd benézett a szobába. - De lehet, hogy itt sincs? - Nézett Yoorára.
- De, de itt van. Csak éppen öltözködik. - Vakargatta a fejét, majd behívta a fiúkat. - Bocsi a rendetlenségért, nem vártunk vendégeket. - Nézett a ruhakupacokra az ágyon.
- Na, készen vagyok. Bocsi, hogy ilyen sokáig tartott. - Lépek a fiúk elé.
- Ugyan, semmi baj. Amúgy boldog szülinapot! - Pattant fel Jimin az ágy széléről, és egy ajándék tasakot nyújtott át. Volt benne egy nyaklánc és csoki. Annyi csokim lesz nap végére, hogy csak na.
- Igen! Boldog Szülinapot, Hyun! - Suga is egy aranyos táskát adott. Volt benne egy nagyon édes vers, amit ő írt.
(A vers: 
Üres az ágy, és nem jön az álom, nem szól a zene, hiába várom. 
Üvölt a csend és hallgat az élet, rám tör egy érzés: SZERETLEK TÉGED!)
A vers után fel sem fogtam az utolsó két szót. Továbbá kettő jegy a kedvenc foci csapatom meccsére, méghozzá arany jegyek. Meg persze csokoládé. Valószínűleg ő fog velem jönni a meccsre, mert tőle kaptam. Még soha sem voltam élőben meccsen, szóval már most is nagyon izgatott vagyok. Amint megláttam az ajándékot, Suga nyakába ugrottam. Még jókat beszélgettünk négyesben, több órán keresztül. Tanításra egyikünk sem ment be, mert teljesen kiment a fejünkből. Késő délután Jiminnek el kellett mennie, azt nem mondta, hogy hová, de elment. Jimin távozása után pár perccel,Taehyung is betoppant.
- Kopp-kopp... Boldog Szülinapot! Bocsi, hogy nem szóltam, hogy visszajövök a suliba, csak meglepetés lett volna. - Jött beljebb a szobába. Suga intett, Yoora pedig nem is köszönt neki. Amikor elém lépett, átnyújtott egy gyönyörűen becsomagolt dobozkát.
- Bocsi a tegnapiért. És köszönöm! - Ez egy kicsit furán jött ki, de nem baj, értette, hogy mit akartam mondani. A dobozban a kedvenc csokim volt, és a másik dolog, amit elsőre el sem hittem... Csoportos repülőjegy, 5 személyre. Méghozzá Japánba, a tengerhez.
- Gyerekek, megyünk Japánba! - Kiáltottam fel a szoba közepén.
- Na ne! - Ugrott fel Yoora a helyéről és ő is megnézte a jegyeket. Taehyungnak sajnos el kellett mennie, és Yoorát is magával vitte. Amikor Sugával maradtunk és rápillantottam még egyszer a versre, akkor esett le az, hogy Suga szerelmet vallott nekem. Vörös fejjel álltam a szoba közepén, és kitört belőlem egy kérdés.
- Suga! Te most szerelmet vallasz nekem? - Fordultam el, hogy még véletlenül se lássa meg az arcom színét.
- Igen... - Pirult el. - És most velem jönnél? - Fogta meg a kezem, és elindult az ajtó felé. A lány koleszból kiérve, az iskola felé vettük az irányt. A hátsó ajtón mentünk be.
- Ezt nem szabadna. - Szóltam, de ő mutatta, hogy maradjak csöndben. Ez valószínűleg az éjjeli őr miatt volt, aki éppenséggel a termek felé motoszkált. Mi mentünk fel a lépcsőkön, egészen a tető ajtóig. Az zárva volt, én meg teljesen kétségbe voltam esve. "Mi lesz ha észrevesznek?", "Ezért komolyabb büntetést is kaphatunk."-hoz hasonló gondolatok motoszkáltak a fejemben. Suga megoldotta a helyzetet, kinyitotta az ajtót. Egy hullámcsatot meg valami szerszámot használt az ajtó, úgymond "feltöréséhez". Ezt én is meg akarom tanulni. Kimentünk a tetőre, kéz a kézben. Egészen sötét volt, az ég pedig tele volt csillagokkal. Gyönyörű volt, persze az iskola tető, poros falai néhol elrontották a látványt. Elengedte a kezem, majd leült az épület szélére és lógatta lábait. Én is odaültem mellé. Sokáig meg sem szólaltam, csak az eget fürkésztem. Láttam is egy hullócsillagot, amit nem csak én vettem észre. Suga megtörte a kínos csendet és utána már beszélgettünk. Eléggé zavarban voltam, de őt nem zavarta. Sőt, ki is nevetett, mikor nyelvbotlásom volt. Éjfél tájékában, már vissza akartam menni, nehogy kizárjanak, vagy valami. Szóltam Sugának, erre ő felpattant és segített nekem is felállni. Ismét megfogta a kezemet és észrevétlenül kijöttünk az iskolából. A kollégium előtt elköszöntünk egymástól. Mikor mentem volna be az ajtón, ő visszahúzott és megcsókolt. Ezek után csak ennyit mondott:
- Bocs... - És elment. Akkor most vehetem úgy, hogy együtt vagyunk? Teljesen összezavarodtam.